A legtöbb (ha nem az összes) emberi társadalomban vannak olyan társadalmi gyakorlatok, mint a dobolás, az éneklés vagy a ritmusra táncolás. A modern idegtudomány kezdi megerősíteni azt, amit a legtöbb dobos már intuitívan tud – a dobolás jót tesz az agynak. A dobolás és az ütemhez való szinkronizálás képessége fejleszti az agy képességét a koncentrált figyelemre, az impulzusszabályozásra, az önszabályozásra és más lényeges magasabb agyi készségekre.

Bevezetés

Érdekes módon a legtöbb emberi társadalomban vannak olyan társadalmi gyakorlatok, mint a dobolás, az éneklés vagy a ritmusra táncolás. A természeti népeknél a dobok szentek, az emberek, az állatok és magának a Földnek a szívverését képviselik. Sokan talán még emlékeznek arra, hogyan énekeltünk, táncoltunk vagy tapsoltunk az óvodában vagy az iskolában, aztán ahogy felnövünk ezeket legtöbb esetben sajnos “kinőjük”.

A modern idegtudomány most megerősíti azt, amit sokan intuitív módon tudnak, hogy számos hagyományos tevékenységnek vannak fiziológiai előnyei. Másokkal szinkronban énekelni, táncolni és tapsolni nem egyszerűen szórakoztató. Az ilyen ritmikus mozgásos tevékenységek az óvodában támogathatják az önszabályozás neurológiai alapjait. Sajnos, ahogy a gyerekek felnőnek, sokan abbahagyják az ilyen típusú agyépítő tevékenységeket.

Mit mutat az agytudomány?

A növekvő kutatások azt mutatják, hogy a dobtanulás terápiás előnyökkel járhat különböző agyi állapotok, például Alzheimer-kór (Keough, 2017), PTSD (Bensimon, 2005; Lithke, 2019) és autizmus (Willemin, 2018; Cahart, 2022) esetében. Azt mutatják, hogy a dobosok jobb impulzuskontrollal rendelkeznek (Slater, 2017).

Az ADHD-s tanulók számára a dobolást javasolták az osztálytermi zenei intervenció egyik típusaként (Frantz, 2020). Az ADHD-s fiataloknak nagyobb nehézséget jelent a ritmus fenntartása másoknál, mert hamarabb elkalandoznak, mint az ADHD-ban nem szenvedőknél (Gilden, 2009). Az olyan kezelések, mint az interaktív metronóm (IM), elméletek szerint az időzítés javításával segítik az ADHD-t (Shaffer, 2001).

Autizmussal élő tinédzserek esetében egy közelmúltban végzett tanulmány kimutatta, hogy a dobolás javíthatja a szocializációs készségeket, a gátlásszabályozást és a fókuszt (Cahart, 2022). 36 ASD-vel küzdő ember fele kapott 8 hetes dobórákat, hetente kétszer, míg a kontrollcsoport nem. A dobos csoportban javultak az ADHD-s tünetek, a szociális készségek és az önszabályozás. Az agyi elváltozásokat fMRI-vizsgálat erősítette meg, amely jobb összeköttetést mutatott azokon a területeken, amelyek felelősek a gátló szabályozásért, a cselekvési eredmények monitorozásáért és az önszabályozásért. A dobolás mindenki számára előnyös lehet, aki fejleszteni szeretné figyelemkészségét, impulzuskontrollját és önszabályozását.

Hogyan serkenti a NeuraBeat program a dobolással az agytevékenységet?

A dobolás ütemszinkronizálást igényel, a ritmusra vagy az ütemre való mozgás képességét. Ehhez különféle készségekre van szükség, mint pl:

-Figyelemkészség (azaz az ütem hallgatása).

-Motoros készségek és szem-kéz koordináció (azaz ütemre mozgás).

-Időzítésérzék.

-Képes figyelni és kijavítani a hibákat.

-A másik személlyel való doboláshoz meg kell hallgatni a másikat, és válaszolni kell egy másik személynek (azaz empátiát kell érezni).

A fenti alapvető, alacsonyabb szintű készségek mindegyike fontos a magasabb szintű készségek, például az önszabályozás, a szociális készségek és a jóllét szempontjából (Cahart, 2022).

Eddig korlátozottak és viszonylag kis méretű tanulmányok készültek arról, hogy a dobolás megtanulása segíthet-e az autizmus kezelésében. A legújabb kutatások viszont azt sugallják, hogy segít csökkenteni a tinédzserek hiperaktív viselkedését, és javítja a figyelem képességét.  A kutatók megállapították, hogy a dobon való ritmusok ütése javította a kommunikációt az agyi régiók között, amelyek felelősek a gátló szabályozásért, a cselekvési eredmények monitorozásáért és az önszabályozásért. Ennek az az oka, hogy a dobolás időzítési pontosságot, koncentrált figyelmet és gátlásszabályozást igényel.

A tanulmány véletlenszerűen kiválasztott 18 autista spektrumzavarban szenvedő tinédzsert, akik két hónapos doboktatásban részesültek egy standard elektromos dobfelszerelésen. További 18 tinédzsert választottak ki kontrollcsoportként.A doboktatásra kijelölt tinik nyolc héten keresztül heti két 45 perces edzést kaptak. A tréning a motoros teljesítményre és az időzítés pontosságára összpontosított egy sor ismétlődő ritmusminta segítségével. A vizsgálat végére a doboló csoport tinédzserei könnyebben tudták elérni a szemkontaktust, jobban kifejezték szükségleteiket, és szabályozták érzelmeiket. Gondozóik és oktatóik arról számoltak be, hogy ez javította a tinédzserek önbecsülését, és kevesebb dühkitöréshez vezetett. A tinik azt is elmondták, hogy szívesen tanultak dobolni.

Más tanulmányok is ígéretes eredményeket hoztak. 

Egy 2018-as tanulmány  szerint a heti 60 perces dobolás javította az autizmussal élő diákok azon képességét, hogy betartsák tanáraik utasításait, valamint a társaikkal és az iskolai személyzettel folytatott szociális interakcióik minőségét.

Jeff Strong, a Strong Institute munkatársa, saját kutatásai során azt találta, hogy a különböző dobritmusok hallgatása csökkentheti a szorongást és javíthatja a beszédet, a szemkontaktust és a szocializációt egyes autista gyerekeknél.

Ez a 2022-es tanulmány a dobolás terápiás hatását vizsgálja az autista serdülők idegrendszerét és viselkedését illetően. Az MRI-vel megfigyelt gyermekeknél bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a dobolás nemcsak a motoros reakciók kialakulásának késleltetési képességét javítja, hanem csökkenti a hiperaktivitást és a figyelmi nehézségeket, valamint stimulál azokban az agyi régiókban, amelyek felelősek a gátló szabályozásért. Az eredmények rávilágítottak a prefrontális kéreg központi szerepére a motoros impulzivitás szabályozásában. Reméljük, hogy ezek a meggyőző eredmények hozzásegítik a szülőket és szakembereket, hogy az érzelmi és viselkedési nehézségekkel küzdő klinikai populáció megfelelő ritmus alapú intervencióban részesüljön.

Gál Dániel

NeuraBeat.hu

Hivatkozások

Bensimon M et al.: Drumming through trauma, Arts in Psychotherapy, 2008, 35(1): 34-48.
https://doi.org/10.1016/j.aip….

Brakke, K., Fragaszy, D.M., Simpson, K., Hoy, E., & Cummins-Sebree, S. (2007). The production of bimanual percussion in 12 to 24-month-old children. Infant Behavior and Development, 30 (1), 2-15.

Cahart MS et al.: The effect of learning to drum on behavior and brain function in autistic adolescents. PNAS, 2022 May 31, 119 (23) e2106244119

Frantz, Mandy, „Identifying Music Interventions to Support Students with ADHD in the Classroom” (2020). Student Research Submissions. 376.

Gilden, D. L., & Marusich, L. R. (2009). Contraction of time in attention-deficit hyperactivity disorder. Neuropsychology, 23(2), 265–269. https://doi.org/10.1037/a0014553

Keough, Laurie A, Betsey King, and Theresa Lemmerman. “Assessmentbased small-group music therapy programming for individuals with dementia and Alzheimer’s Disease: A multi-year clinical project.” Music Ther Perspect 35(2017): 182-189.

Litchke, Lyn, and Casey Finley. “Social-emotional benefits of drumtastic ability beats® dyadic partnership between a college veteran with ptsd and an elementary student in a special education setting.” Ther Recreation J 53(2019): 175-184

Shaffer RJ, Jacokes LE, Cassily JF, Greenspan SI, Tuchman RF, Stemmer PJ Jr. Effect of interactive metronome training on children with ADHD. Am J Occup Ther. 2001 Mar-Apr;55(2):155-62. doi: 10.5014/ajot.55.2.155. PMID: 11761130.

Slater J et al.: Variations on the theme of musical expertise: Cognitive and sensory processing in percussionists, vocalists and non-musicians. Eur. J. Neurosci. 45, 952–963 (2017). Study showing that drummers have improved inhibitory control and selective attention that non-musicians.

Willemin, Trason, Lyn G Litchke, Ting Liu, and Carrie Ekins. “Social emotional effects of drumtastic®: A dyadic within-group drumming pilot
program for children with autism spectrum disorder.” Int J Spec Educ 33(2018): 94-103.

Williams, K.E. Moving to the Beat: Using Music, Rhythm, and Movement to Enhance Self-Regulation in Early Childhood Classrooms. IJEC 50, 85–100 (2018). https://doi.org/10.1007/s13158-018-0215-y